A 19. század végén a tudósok elkezdték tanulmányozni az elektronok tulajdonságait és viselkedését. 1897-ben Thomson brit fizikus felfedezte az elektronokat, amelyek megalapozták a későbbi félvezetőkutatást. Azonban akkoriban az emberek még nagyon keveset tudtak az elektronika alkalmazásáról
A 20. század elején fokozatosan megjelent a félvezető anyagok kutatása. 1919-ben Hermann Stoll német fizikus felfedezte a szilícium félvezető tulajdonságait. Ezt követően a tudósok elkezdték tanulmányozni, hogyan lehet félvezető anyagokat használni az áram áramlásának szabályozására. 1926-ban Julian Leard amerikai fizikus megtervezte az első félvezető erősítőt, ami a félvezető technológia kezdetét jelentette.
A félvezető technológia fejlődése azonban nem volt zökkenőmentes. Az 1920-as és 1930-as években még korlátozott volt az emberek megértése a félvezetőkkel kapcsolatban, és a gyártási folyamat is nagyon összetett volt. 1947-ig az egyesült államokbeli Bell Laboratories kutatói felfedezték a félvezető anyagú szilícium PN szerkezetét, amely mérföldkőnek számít a modern félvezető technológiában. A PN szerkezet felfedezése lehetővé teszi az emberek számára, hogy szabályozzák az áram áramlását, így lehetővé válik a félvezető eszközök gyártása.
Az 1950-es években a félvezető technológia jelentős áttörést ért el. 1954-ben az egyesült államokbeli Bell Laboratories kutatói, John Badin és Walter Bratton feltalálták az első tranzisztort, amelyet a modern elektronikai technológia fontos mérföldkövének tartanak. A tranzisztorok feltalálása nagymértékben csökkentette az elektronikus eszközök méretét és az energiafogyasztást, elősegítve ezzel az elektronikai technológia gyors fejlődését.
Az 1960-as években javasolták az integrált áramkörök fogalmát. Az integrált áramkörök több tranzisztort és egyéb elektronikus alkatrészt integrálnak egyetlen chipbe, így nagyobb integrációt és kisebb méretet érnek el. 1965-ben Gordon Moore, az Intel alapítója javasolta a híres "Moore-törvényt", amely előrevetítette az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok számának exponenciális növekedését. Ezt a törvényt az elmúlt néhány évtizedben érvényesítették, ami a félvezető technológia gyors fejlődését hajtotta végre.
A félvezető technológia folyamatos fejlődésével az elektronikus eszközök teljesítménye folyamatosan javul. Az 1970-es években a személyi számítógépek megjelenése a félvezető technológia széles körű alkalmazásához vezetett. Az 1980-as és 1990-es években, az Internet térnyerésével a félvezető technológiát széles körben alkalmazták a kommunikáció és az információtechnológia területén. A 21. század óta folyamatosan bővül a félvezető-technológia alkalmazása olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a tárgyak internete és az új energia, ami erőteljesen támogatja a modern technológia fejlődését.
A kezdeti tranzisztortól a jelenlegi integrált áramkörig a félvezető technológia fejlődése vezérelte az elektronikus eszközök fejlesztését és teljesítményének javítását. A technológia folyamatos fejlődésével a félvezető-technológia különböző területeken történő alkalmazása egyre elterjedtebbé válik, és egyben az emberiség számára is jobb jövőt teremt.